A járvány átalakítja, de nem veti vissza a magyarok utazási kedvét
A koronavírus jelentős csapást mért a turisztikai szektorra, de a Szallas Group és a Nielsen IQ legfrissebb közös kutatásából úgy tűnik, a járvány az utazási kedvet a vártnál kevésbé vetette vissza: 2022-ben a COVID előtti időszakban tapasztaltnál is magasabb lehet a fogyasztók utazási hajlandósága, még ha új trendek erősödésével is.
Non-hotelizáció és regionalitás
Az egyik legszembetűnőbb változás a „non-hotelizáció” térnyerése: a szállodák mellett egyre keresettebbek a kisebb szálláshelyek, ahol a pihenni vágyók a tömegtől elszeparáltan kapcsolódhatnak ki. A Szallas.hu saját foglalási adatai szerint a hotelek részesedése 33 százalékról 31 százalékra esett vissza 2019 és 2021 között, míg a nem hotelbe történő foglalások aránya ennek megfelelően 67 százalékról 69 százalékra nőtt. A non-hotel szegmensen belül legnépszerűbbek az apartmanok – 24 százalékról 26 százalékra emelkedett arányuk –, a második helyen a vendégházak, a harmadikon pedig a panziók állnak. Bár a változás nem tűnik hatalmasnak, a számok azt mutatják, hogy a hotelekbe történő foglalások aránya stagnál, míg a kisebb szálláshelyekre történő foglalások erősen emelkednek.
A kutatásból a magyar fogyasztók optimizmusa is kiolvasható: a közeljövőben a válaszadók már nem csupán belföldi, hanem külföldi utazást is nagy arányban (58%) fontolgatnak, többségük inkább a környező országokba – pl. Horvátország, Románia, Csehország, Lengyelország – utazna szívesen.
„Ez a regionális utazási igény nem csak Magyarországon, de a teljes közép-kelet-európai piacon egyre erősebb. A Szallas Group stratégiájában erre a trendre reagálva központi helyet foglal el a régiós szálláskínálatunk bővítése, a térségi országok turisztikai attrakcióinak összekapcsolása és a keresztutaztatások ösztönzése” – hangsúlyozta Papp István, a Szallas.hu magyarországi igazgatója.
Talán máshogy, de utazunk
A megkérdezettek 92 százaléka a COVID alatt (2020-2021) is legalább egy alkalommal utazott, és 99 százalékuk tervezi ezt a járvány utáni időszakban. Míg 2021-ben a válaszadók alig ötöde utazott külföldre és belföldre egyaránt, addig jövőre ezt már több mint felük tervezi.
A járvány alatt némileg nőtt az egyedül utazók aránya, de a közeljövőben (2022-2023) a válaszadók inkább partnerükkel és családjukkal szeretnének utazni – utóbbiban eltérés mutatkozik a nemek között.
„Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a férfiak magasabb arányban terveznek csak a párjukkal utazni, gyermekek nélkül, mint a nők. Belföldön a férfiak 65, míg a nőknek csak 57 százaléka utazna kettesben, külföldre pedig 55 (férfiak) és 48 (nők) százalékuk” – emelte ki Pádár Kata, a Nielsen IQ vezető piackutatója.
Az utazási motivációk tekintetében várhatóan a nyaralás marad az elsődleges (68%), de figyelemreméltó növekedés prognosztizálható az egészségturisztikai célú és a kulturális körutazások szegmensében. Előbbi céllal belföldön korábban a válaszadók negyede utazott, ezt a járvány után már harmaduk tervezi. A külföldi körutazások esetében még markánsabb az emelkedés: 15 százalékról 27 százalékra nőtt az arányuk a járvány előtti időszakhoz képest.
A belföldi desztinációkat tízből kilenc válaszadó jellemzően saját személygépkocsival keresi fel a pandémiától függetlenül is, a COVID hatására azonban 59 százalékról 68 százalékra nőtt azok aránya, akik külföldre is – elsősorban a környező országokba – autóval utaznak. A válaszadók a pandémiát követően is a járvány előtti arányban tervezik a kocsis kirándulásokat.
Változó prioritások
A kutatás olyan utazói elvárásokra is rávilágított, amelyeket a pandémia előtérbe helyezett és várhatóan tartósan, az elkövetkező években is megmaradnak. Szinte minden válaszadó (99%) igényli, hogy a tervezett tartózkodási időt rugalmasan megváltoztathassa és az utazást ingyenesen lemondhassa.
Talán nem meglepő, hogy felértékelődött a kiegészítő higiéniai szolgáltatások (pl. kézfertőtlenítő, maszk, kesztyű) és a megfelelő távolságtartáshoz szükséges feltételek (pl. csökkentett kapacitások, szobában felszolgált ételek) iránti igény is. Érdekesség azonban, hogy a maszkviselést döntően a személyzet részéről várják csak el a válaszadók: közel kétharmaduk nem foglalna olyan szállást, ahol ezt kötelezően előírják a vendégek számára is.
„A pandémia szülte bizonytalanság minimalizálása iránti igényt mi is tapasztaltuk a mindennapi működésünkben. Minden erőfeszítésünkkel arra törekedtünk, hogy ezt a járványhelyzetben is kielégítsük, és csökkentsük az utazással kapcsolatos kételyeket” – mondta el Papp István.
„A járvány kezdetétől folyamatosan tájékoztattuk a fogyasztókat arról, hogy milyen feltételekkel lehet utazni az országban és az egyes szálláshelyeken milyen speciális biztonsági előírásokat alkalmaznak. Emellett informatikai fejlesztéseink révén megteremtettük a közvetlen kommunikáció lehetőségét a foglalók és a szállást kínálók között, illetve ösztönöztük a fogyasztókat arra, hogy adjanak részletes visszacsatolást a szálláson szerzett COVID-specifikus tapasztalataikról is” – tette hozzá.
Kapcsolódó képek:
A szállások iránti fogyasztói elvásárokat szemléltető diagram: https://pr.szallas.hu/wp-content/uploads/2022/01/Fogyasztoi_Elvarasok.png 
A nemek közötti különbséget szemléltető diagram: https://pr.szallas.hu/wp-content/uploads/2022/01/Ferfiak_Nok.png
Related Posts
Megjelenések: A román tengerparti turizmus fellendült ezen a nyáron →
A román tengerparti turizmus fellendült ezen a nyáron →
Piotr Furmański vezetésével halad tovább a Szallas Group a CEE régió piacvezetői pozíciója felé →
