Published on január 23rd, 2018 | by Vereckei András
0A vendéglátás járt leginkább pórul a kivándorlással
Egy, az Index által hivatkozott MTA tanulmányból derül ki, hogy bár jelentős a magyarországi munkaerő elvándorlása, azért van, aki vissza is tér. Az egyenleg persze így is elgondolkodtató.
A Munkaerőpiaci tükör 2016 című tanulmány megemlíti az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlással felgyorsuló Kelet-Nyugat irányú munkaerő-vándorlást, illetve az ennek következtében megjelenő hiányszakmákat. Utóbbiak megjelenését segítette a keleti régiók gazdasági növekedése, ami bizonyos szakmákban mégsem vált megtartó erejűvé.
A tanulmány szerzői 2006-16 között vizsgálták a munkaerő-elvándorlás tendenciáit. A 2006-os mintegy 75 ezer kivándorolt száma 2010-ben kezdett meredeken emelkedni, elérve 2016-ban a 350 ezret. A többség, mintegy kétharmad három országban, Ausztriában, Németországban és Angliában igyekezett elhelyezkedni.
2011-16 között a nem nyugdíjas felnőtt foglalkoztatottak 2 százaléka vállalt külföldön munkát, de a tanulmány szerint mintegy felük hazajött. Akik egy éve is dolgoztak, kisebb valószínűséggel vállalnak külföldön munkát, a hazai munkahelyre visszatérők között pedig magas az egy éve munkanélküliek aránya, ami arra utal, hogy számukra mind a hazai, mind a külföldi munkalehetőség rövid idejű, bizonytalan munkákból áll. Azonban térségekre bontva már árnyaltabb képet kapunk: a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, a férfiak és különösen a jövő adófizetői, a 18-29 évesek között a visszatérési arány messze alulmúlja a kilépésit.
Hasonlóan elgondolkodtató arányt látni a vendéglátás terén, melyben szakmákra bontva a legnagyobb az elvándorlás mértéke, az ágazat munkavállalóinak száma évente 4 százalékkal csökken. Különösen igaz ez a szakácsokra, pincérekre.