Published on szeptember 26th, 2017 | by Vereckei András
0„A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie”
Hat pontba szedve tájékoztatott az adóhatóság az online pénztárgépekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Ha még nincs pénztárgépe, azért, ha pedig van, akkor azért érdemes ezt elolvasni.
Az első és legfontosabb, hogy az értékesítésről — legyen az termék, vagy szolgáltatás — mindig bizonylatot kell kiállítani. Ez lehet a vevő nevét és címét tartalmazó számla vagy nyugta. Természetesen az áfás számla mellé már nem szükséges nyugtát adni. Az online pénztárgépek esetében különleges eseteket kivéve kizárólag a géppel állítható ki a bizonylat. A nyugtaadás elmulasztását bünteti a NAV.
Másodikként arra hívják fel a figyelmet, hogy minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani. A kasszában ténylegesen található összegnek egyeznie kell azzal az összeggel, ami a kiadott bizonylatok alapján adódik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti. Hozzáteszik: szabad a kasszából kivenni, például szállító kifizetésére, vagy betenni egyebek mellett mondjuk váltópénzt a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.
A pénztárgép egyedi azonosítószámát, azaz AP számát a vevő által jól látható helyre, legalább 3 centiméteres betűmagassággal ki kell írni! — figyelmeztet a NAV.
A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie. A pénztárgéphez tartozó naplót a készülék vásárlásakor kapja meg a pénztárgép üzemeltetője. A napló olyan, a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmaz, mint üzembe helyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra. Utóbbi esetben a szerelő csak a gépet, a naplót nem viheti magával, annak az üzemeltetés helyszínén kell maradnia. A javításra vitel naplóban történő rögzítése bizonyítja a cserepénztárgép létét, vagy a kézi nyugtaadás szükségességét.
Nem elég, hogy a pénztárgép működik, az adatkapcsolat fenntartásáról is gondoskodni kell. Üzembe helyezéskor valamelyik mobilszolgáltatóval köteles az üzemeltető leszerződni, hogy biztosítsa a NAV és a gép között a kapcsolatot. De ne feledje időben befizetni az ezért esedékes havidíjat, mert ha az üzemeltető hibájából (pl. a díj nem fizetése miatt) az adatkapcsolati szolgáltatást a mobilszolgáltató szünetelteti, akkor az adatszolgáltatás meg nem valósulása miatt az üzemeltető büntethető.
Hasonlóképpen ne feledje a kötelező éves felülvizsgálat elvégeztetését sem. Elvégzésével bármelyik, az adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégzett műszerész megbízható. A felülvizsgálat során górcső alá kerül a szoftver, illetve elvégeznek egy műszeres helyi ellenőrzést. Természetesen az adatkapcsolat költségeihez hasonlóan ez is az üzembentartó zsebére megy: az éves felülvizsgálat díja jelenleg nem hatósági áras, az a műszerésszel történő alku kérdése — közli a NAV. Az első éves felülvizsgálatra a pénztárgép üzembe helyezését követő egy éven belül, a további felülvizsgálatokra pedig az előző felülvizsgálatot követő egy éven belül kell sort keríteni.