Benyújtották a turizmusfejlesztés 13 éves tervét
Turisztikai paradigmaváltás és az állam ágazati feladatainak definiálása a célja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által a kormány honlapján a nyilvánosság elé tárt, 2030-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiának (NTS). A stratégia tervezetét szeptember 27-ig társadalami véleményezésre bocsátotta a minisztérium.
„A turizmusfejlesztésről szóló 2016. évi CLVI. törvény a turisztikai fejlesztések fókuszát az egyedi attrakciókról a turisztikai térségekre helyezi át, kimondva, hogy Magyarország turisztikai potenciáljának növelése a turisztikai desztinációkban rejlik. Olyan komplex turisztikai élménycsomagok biztosításában, menedzselésében és piacra juttatásában, amelyek jelentős keresletbővülést jelentenek az adott területeknek. Az állami turizmusirányítás feladata a desztinációs logika értelmében az, hogy lehatárolja az egyes desztinációkat, azokra egyedi beavatkozási programot dolgozzon ki, az egyedi élménnyel azonosítható desztinációkhoz pedig önálló márkákat, márkaprofilokat építsen fel és menedzseljen” — foglalja össze a stratégia a fejlesztések ars poeticáját.
A bázisévnek 2013-at tekintő NTS úgy tervezi, hogy 2030-ra az ágazat GDP arányos részesedése a jelenlegi 9,8 százalékról 16-ra emelkedne. A mintegy 363 ezer foglalkoztatott száma 450 ezerre nőne. A Világgazdasági Fórum Turizmus Versenyképességi listáján évek óta romló pozíciónkat visszatornásznánk a jelenlegi 49-ről 30-ra. A tavalyi 27 millió vendégéjszaka 50 millióra nőne, melyen fele-fele arányban osztoznának kül- és belföldiek. Ezt segítené az NTS egyik alappillérének tekintett Kisfaludy szálláshelyfejlesztési program keretében létrehozni tervezett 30 ezer szoba. 400-ra nőne a turisztikai fejlesztési projektek száma.
A készítők növekedéssel kapcsolatos viziójának alapja a szerintük elkölthető jövedelem emelkedése, új térségek és csoportok turizmusba való bekapcsolódása. Úgy vélik, hogy „Nyugat-Európa jelentősége küldőpiacként és fogadópiacként várhatóan egyaránt csökken a következő 10-15 évben, addig a küldőpiacok körében felértékelődik Kína és Délkelet-Ázsia, a fogadópiacok esetén pedig növekszik a kereslet korábban kevésbé keresett desztinációk, közöttük Közép-Európa országai iránt.”
Szerintük az utazók egyre inkább egyedi, autentikus élményt keresik és kevésbé turistaként akarnak viselkedni. Különös figyelem fordítandó a szerzők által „digitális benszüköttként” aposztrofált okos készülék fixált generációra.
A célok eléréséhez pénz is kell, amiből 574 milliárdot a magyar állam, 253 milliárdot az EU adna.
Related Posts
Szallas.hu Kiemelt Partneri Konferencia 2020 – Képgaléria →
A Szallas.hu Kft. a megjelenésért nem éves fix díjjal dolgozik! →
Folytatódik a Kisfaludy Program keretében a strandfejlesztési program →
